Magyar Angol
Üdvözli a www.apiterapia.hu! Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó

Hírlevelek

Feliratkozás hírlevélre


Magyar Apiterápiás Társaság alapszabálya

Elfogadta a Közgyűlés a 2/2009. sz. Határozattal 2009. december 19. napján.

Alapítók, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben biztosított jogaik alapján, a 2009. december 19. napján tartott alakuló közgyűlésen létrehozták a Magyar Apiterápiás Társaság Egyesületetét (a továbbiakban:
Egyesület) az alábbi Alapszabállyal

I. NÉVHASZNÁLAT

A szervezet neve: Magyar Apiterápiás Társaság Egyesület
A szervezet angol nyelvű neve: Hungarian Apitherapy Society
A szervezet német neve: Ungarischer Apitherapie Bund
A szervezet rövid neve: Magyar Apiterápiás Társaság
A szervezet mozaikszavas névhasználata: MAT

II. SZÉKHELY

Az Egyesület székhelye: 2094 Nagykovácsi, Széna utca 7.

III. CÉLOK, TEVÉKENYSÉG

3.1. Az Egyesület célja, feladata és tevékenysége:
3.1.1. A természetes személyek, társadalmi szervezetek, a gazdasági élet szereplőinek összefogásával elérni a természetes méhészkedés tudásanyagának növelését, kutatást, a megszerzett tudás gyakorlatba történő áthelyezését, oktatást, minőségi követelmények felállítását és berartását. Az Egyesület tagjai hatókörükön belül, a mindennapi kapcsolataikat és tapasztalataikat felhasználva, a fő cél érdekében, az alább felsorolt további célokban meghatározott módon kívánnak a fő cél elérése érdekében tevékenykedni.
3.1.2. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénnyel (a továbbiakban:
Kszt.) 26. § c) pontjával összhangban, az alábbi közfeladatok ellátásában
vesz részt:
- 1. alpontja szerinti egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
- 3. alpontja szerinti tudományos tevékenység, kutatás,
- 4. alpontja szerinti nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- 8. alpontja szerinti természetvédelem és állatvédelem,
- 9. alpontja szerinti környezetvédelem,
- 16. alpontja szerinti fogyasztóvédelem.
3.1.3. Az Egyesület fenti közhasznú tevékenységeit az Alapszabályban meghatározott céljának megfelelően, cél szerinti tevékenységként folytatja.
3.1.4. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.
3.1.5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása
érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
3.1.6. Az Egyesület országos szervezet, amely tevékenységét Magyarország teljes területén fejti ki.
3.1.7. Az Egyesület közhasznú célja keretei között és azok megvalósítása érdekében az alábbi célok és konkrét tevékenységek megvalósításában vállal szerepet, az igények, a lehetőségek, és az Egyesület rendelkezésére álló erőforrásokhoz mérten:
1. A természetes méhészeti termékek terápiás, apiterápiás alkalmazásainak kutatása, alkalmazása, ismertetése.
2. Ismeret gyűjtés és terjesztés a természet- és környezetvédelem területén különös tekintettel a méhek, a méhészeti termékek és a környezet összefüggéseire,
3. Ismeretterjesztéssel elősegíteni természetes méhészkedés terjesztését.
4. A természetes méhlegelők elterjedésének segítése, a meglévők megóvásában történő közreműködés.
5. A méhek életével, a méhészeti termékek - többek között méz, propolisz, méhpempő, méhméreg és méhviasz környezeti, hatóanyag, emberekre állatokra ill.  növényekre gyakorolt hatások, elsősorban gyógyhatások, ill. védekező hatások kutatása.
6. A nemzetközi és magyar kutatási eredmények, tapasztalatok alapján a magyarországi viszonyokra kidolgozni a természetes méhészkedés irányelveit.
7. A természetes méhészkedéshez kapcsolódó minősítési rendszer kifejlesztése, a minősítések lefolytatása, a minősítések fenntartása, fogyasztóvédelem.
8. A természetes méhészkedést folytató méhészek érdekképviselete pl. a szakmai és jogalkotói vitákban.
9. A természetes méhészeti termékek ellenőrzési rendszerének kidolgozása és alkalmazása.
10. A természetes méhészek termékeinek megismertetése a fogyasztókkal, a magyar és nemzetközi vásárlókkal, a természetes méhészeti termékhez kapcsolódó minősítés bevezetése a nemzetközi és magyar köztudatba, érdekvédelem.
11. A méhészkedés természetes szabályainak kidolgozása, a növényvédelem, a méh
betegség megelőzés és a méh betegségek természetes leküzdésének kutatása, oktatása, ismeretterjesztés.
3.1.8. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében – az elnökség döntése szerint – együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
Az Egyesület részt vállal a céljaival megegyező nemzetközi célkitűzések megvalósításában, ennek érdekében célul tűzi ki, hogy tagjává váljon hasonló célokkal rendelkező nemzetközi szervezeteknek.
3.2. Politikával való kapcsolat:
Az Egyesület tartózkodik minden párttól és azok politikai tevékenységétől. Az Egyesület szervezete pártoktól független. (Ksztv. 4. § (1) bek. d.) pont)
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártot és politikai tömegmozgalmat nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.

IV. TAGSÁG

4.1. Rendes tagság
4.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden 18 év feletti természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:
– elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,
– elfogadja és egyetért az Egyesület szervezeti felépítésével, és hajlandó annak megfelelően működni,
– hajlandó személyes közreműködésével elősegíteni az Egyesület céljainak
megvalósulását,
– megfizeti az esedékes tagsági díjat.
4.1.2. A rendes tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület
Elnöksége dönt. A cselekvőképtelen személy nevében a kérelem előterjesztésére a törvényes képviselő jogosult, a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmet a törvényes képviselő hozzájárulásával terjesztheti elő.
A tagfelvételt elutasító elnökségi határozattal szemben a kérelmező a Közgyűlés irányában, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet. A Közgyűlés a jogorvoslattal megtámadott elnökségi határozat tárgyában, annak bejelentésétől számított 90 napon belül köteles dönteni.
A kérelmezőnek a tagfelvételt elutasító elnökségi határozata kérdésében a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
4.1.3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, a Közgyűlés határozatainak meghozatala során szavazhat, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire,
– kezdeményezheti az Egyesület céljait és működését érintő kérdéseknek az Elnökség, illetőleg szükség esetén a Közgyűlés által történő megvitatását,
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába,
– a tagok egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés ös�-
szehívását kezdeményezheti.
4.1.4. Az Egyesület rendes tagjának kötelességei:
– tevékenyen közreműködni az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását,
– a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,
– a mindennapi kapcsolataikat felhasználva az Egyesület jó hírnevét építeni és megőrizni,
– az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani.
4.2. Pártoló tagság
4.2.1. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:
– aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,
– személyes közreműködéssel, illetve anyagi hozzájárulással támogatja az Egyesület
munkáját és céljainak megvalósulását.
4.2.2. A pártoló tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelem alapján - az Egyesület Elnöksége dönt. A tagfelvételt elutasító elnökségi határozattal szemben a kérelmező a Közgyűlés irányában, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet. A Közgyűlés a jogorvoslattal megtámadott elnökségi határozat tárgyában, annak bejelentésétől számított 90 napon belül köteles dönteni. A kérelmezőnek a tagfelvételt elutasító elnökségi határozata kérdésében a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
A pártoló tag a befizetésének mértékét maga választja meg. A pártoló tag igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs.
4.2.3. Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
– tevékenyen közreműködni az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását,
– a mindennapi kapcsolataikat felhasználva az Egyesület jó hírnevét építeni és
megőrizni,
– az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani.
4.3. Tiszteletbeli tagság
4.3.1. Tiszteletbeli tag lehet bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség
nélküli szervezet, aki a jelölést elfogadja, és akit az elnökség javaslata alapján
a közgyűlés tiszteletbeli tagnak megválaszt.
4.3.2. A tiszteletbeli tag szavazati joggal rendelkezik.
4.3.3. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem köteles fizetni.
4.4. A tagsági jogok gyakorlásának, kötelességek teljesítésének módja
Az Egyesület természetes személy tagja személyesen, a jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet tagja képviselője útján vesz részt az Egyesület munkájában,
ugyanígy gyakorolja jogait, teljesíti kötelességeit. Választott tisztséget csak
természetes személy tölthet be, azonban jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező tag természetes személy képviselője is választható. Jogi személy, vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező tag természetes személy képviselője útján választhat.
4.5. A tagsági viszony megszűnése:
4.5.1. A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag kizárásával,
– a tag kilépésével.
4.5.2. A tagot a tagsági viszonya bármilyen formában történő megszűnése esetén az
Elnökség törli a tagnyilvántartásból.
4.6. Kizárás
4.6.1. Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki
– az Egyesület Alapszabályát súlyosan megszegi,
– az Egyesület rossz hírét kelti,
– az Alapszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz határidőben eleget,
– az Egyesület nevével visszaél,
– előzetes figyelmeztetés után 30 napon túl elmaradt a tagdíj megfizetésével,
– akinek a tagsága feltételei közül bármelyik hiányzik, vagy megszűnik,
– akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől
eltiltott.
4.6.2. A kizárt tag az Elnökség kizárással kapcsolatos írásbeli határozata ellen,
jogorvoslatként tizenöt napon belül írásban az Egyesület Közgyűléséhez panas�-
szal élhet, amely a következő ülésén a kérdésben végérvényesen dönt. Az Egyesület
Közgyűlésének e tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton
van helye.
4.7. Kilépés
Bármely tag megszüntetheti tagságát saját döntése alapján is. A kilépő tag a korábbi
befizetéseiből visszatérítésre nem tarthat igényt. A kilépési nyilatkozatot az Elnökség
részére kell írásban eljuttatni. A tagsági viszony az írásbeli értesítés kézhezvételének
napjával szűnik meg.
4.8. Tagdíj
4.8.1. A tagdíjat évenként előre kell megfizetni, mely a tagdíj Egyesülethez való beérkezésének
napjától számított 1 (egy) éves időtartamra vonatkozik. Belépő tag esetén a
tagdíj befizetési kötelezettségnek a tagsági jelentkezéssel egyidejűleg kell eleget tenni.
A tagdíj mértéke 5000 Ft / év.
4.8.2. Amennyiben valamely tag a jelen Alapszabály értelmében meghatározott tagdíj fizetési kötelezettségének 30 napon belül nem tesz eleget, az Elnökség a tagot az elmaradt tagdíj megfizetésére 30 napos határidővel felszólítja.
4.8.3. Amennyiben a tag az újabb határidő alatt sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, az Elnökség dönthet a tag kizárásáról.

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az Egyesület szervei a Közgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság.

VI. KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.
6.1. A Közgyűlés összehívása és határozatképessége
6.1.1. Az éves rendes Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. Az éves rendes Közgyűlésre a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt emailben, annak hiányában
postai úton.
6.1.2. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok 50%-a + 1 tag jelen van.
6.1.3. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyen az ismételt
Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében
a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívónak tartalmaznia kell
azt a figyelmeztetést is, hogy a határozatképtelenség miatt összehívott megismételt
közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
6.1.4. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok
megjelölésével, ebben az esetben az Elnök harminc napon belül köteles összehívni a
Közgyűlést.
6.1.5. A határozatokat írásban, a határozatok könyvében rögzíteni kell.
6.1.6. A Közgyűlést össze kell hívni:
– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Ellenőrző Bizottság a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha Bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.
6.1.7. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
6.1.8. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a Közgyűlés időpontját, napirendjét, a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a határozatot támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (és ha lehetséges személyét). A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.
6.2 Kizárólagos hatáskörök
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– az Elnökség (Elnök és Alelnökök) és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
– tagdíj mértékének megállapítása;
– az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása;
– az Egyesület éves költségvetésének és az éves közhasznúsági jelentésének elfogadása;
– az Egyesület más szervei - az Elnökség, Ellenőrző Bizottság - által hozott döntések elleni
fellebbezés elbírálása
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
6.3. Szavazás
6.3.1. A Közgyűlés határozatait főszabály szerint nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata, távollétében a levezető elnök szavazata dönt. Az Elnök köteles titkos szavazást elrendelni, ha azt a jelenlevő tagok legalább 30 %-a (harminc százaléka) kéri. Ez a szavazásra vonatkozó szabály érvényes az egyesület minden szervére.
A közgyűlés egyszerű többsége szükséges:
a) az éves költségvetés meghatározásához, elfogadásához és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásához;
b) a közhasznúsági jelentés elfogadásához;
6.3.2. A közgyűlés minősített többséggel hozott határozata szükséges:
a) az alapszabály megállapításához és módosításához;
b) az elnökség tagjainak megválasztásához, illetőleg visszahívásához;
c) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondásához;
A minősített többség a jelenlévő tagok ¾-edes (háromnegyedes) szótöbbségét jelenti.
6.3.3. Amennyiben az Egyesület elnökségének valamely funkciója (elnök, két alelnök)
nincs betöltve, akkor a hiányzó elnökségi tag megválasztásakor megválasztottnak
azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte.
Amennyiben a jelöltek közül senki sem kapja meg az érvényes szavazatok több mint
felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
6.3.4. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés kezdeményezésére az Elnök zárt
ülést rendelhet el, a jelenlévő tagok 1/5 nek (egyötödének) indítványára pedig köteles zárt ülést elrendelni (i) személyiségi jogok védelme érdekében.
6.3.5. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek
a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt:
hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.3.6. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

VII. ELNÖKSÉG

7.1. Az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség: az Elnökből, és 2 Alelnökből áll.
7.2. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését.
Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik, de szükség szerint tart többször is üléseket.
Az Elnökség ülései nyilvánosak. Bármely elnökségi tag kezdeményezésére az
Elnök zárt ülést rendelhet el, az elnökségi tagok kétharmadának indítványára pedig
köteles zárt ülést elrendelni (i) személyiségi jogok védelme érdekében, az adott napirendi pont tárgyalása idejére.
7.3. Az Elnökségi ülés összehívásának módja: az Elnökség tagjai részére meghívót kell küldeni írásban legalább tíz nappal az Elnökségi ülés előtt. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és napirendjét.
7.4. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden Elnökségi tagnak egy szavazata van. Az Elnökség határozatképes, ha ülésein legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnök köteles titkos szavazást elrendelni, ha azt a jelenlevő elnőkségi tagok legalább 30 %-a (harminc százaléka) kéri.
7.5. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendet, a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát és személyét. A jegyzőkönyv vezetéséről az Elnök gondoskodik, és azt a jegyzőkönyv vezető, az Elnök és egy hitelesítő elnökségi tag írja alá.
7.6. Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából, határozatlan időtartamra.
7.7. Nem lehet az Elnökség tagja, az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjétől szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.
Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
7.8. Az Elnökség tagja illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
7.9. Az Elnökség feladata és hatásköre különösen, de nem kizárólagosan:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés
munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és
amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
7.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt:
hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

VIII. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

8.1. Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére elkülönült felügyelő szerv, az Ellenőrző Bizottság működik abban az esetben, ha az évi bevétel eléri az 5.000.000 Ft-ot (azaz ötmillió Ft-ot). Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 (három) fő. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét.
Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól.
8.2. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés választja. Az Ellenőrző Bizottság tagjai más választott egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, továbbá az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
– az Elnökség Elnöke vagy tagja,
– az Egyesülettel más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
– az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
– az előbbi alpontokban említett személyek közeli hozzátartozója.
8.3. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, továbbá az Egyesület könyvvizsgálója, az a személy sem, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – tisztséget, amely az adózás rendjétől szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
8.4. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosultat tájékoztatni, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
– az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás, stb.) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult személy vagy szerv döntését teszi szükségessé, vagy
– az Elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.
8.5. Az intézkedésre jogosult Közgyűlést vagy Elnökséget az Ellenőrző
Bizottság indítványára - az indítvány megtételétől számított – 30 napon belül össze
kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra az Ellenőrző
Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a szükséges intézkedéséket nem teszi meg, az Ellenőrző
Bizottság haladéktalanul köteles értesíteni az Elnökséget, az Elnökség nem kielégítő
intézkedése esetén pedig az Egyesület törvényességi felügyeletét ellátó szervet.
8.6. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság
üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze írásban, az időpont, a helyszín és a
napirend megjelölésével. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha azon legalább három tag jelen van. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Vizsgálati ügyrendjét az Ellenőrző Bizottság maga határozza meg.
8.7. Az ellenőrzés tapasztalatairól az Ellenőrző Bizottság évente beszámol a Közgyűlésnek.
Az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az Ellenőrző Bizottság köteles előzetesen megvizsgálni és ennek eredményéről a Közgyűlésnek beszámolni.

IX. TISZTSÉGVISELŐK

9.1. Az Egyesület Elnöke
9.1.1. Az Egyesület Elnökét határozatlan időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
9.1.2. Az Elnök kötelezettségei:
– Felelős a szervezet irányításáért és felügyeletéért.
– Összehívja és vezeti a Közgyűlést, valamint az Elnökségi ülést.
– Ellátja a szervezet képviseletét.
– Irányítja a következő évi akcióterv kidolgozását.
– Figyelemmel kíséri és koordinálja az Elnökség tevékenységét.
– Felelős a szervezet működésének jogszerűségéért, továbbá az éves költségvetés
betartásáért.
9.1.3. Az Egyesület képviselete: Az Egyesületet az Elnök önállóan jogosult képviselni.
9.1.4. Az Egyesület jegyzésének módja: Az Egyesület Elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület előnyomott, nyomtatott vagy bélyegzett neve fölé a nevét önállóan írja.
9.1.5. Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség tagjai jogosultak rendelkezni, oly módon, hogy a rendelkezést az Elnök és egy alelnök együttesen írja alá.
9.2. Az Egyesület Alelnökei
9.2.1. Az Egyesület Alelnökeit határozatlan időtartamra a Közgyűlés választja.
9.2.2. Az Alelnökök feladatai a következők:
– Figyelemmel kísérik és koordinálják az Egyesület programjait és tevékenységét.
– Biztosítják az egész éves stratégia megvalósulását.
– Az Elnök irányításával elkészítik az akciótervet, részt vesznek a program tervek
elkészítésében.
9.3. A tisztségviselő abban az esetben hívható vissza, ha:
– kötelezettségeit súlyosan megszegi,
– az Egyesület Alapszabályát súlyosan megszegi,
– az Egyesület rossz hírét kelti,
– az Alapszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz határidőben eleget,
– az Egyesület nevével visszaél.
A tisztségviselők visszahívására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell az Ellenőrző Bizottság tagjaira is.

X. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

10.1. A szervezet elsődleges bevétele a tagdíj, pénzügyi éve január 1-től december 31-ig tart. Emellett bevétele a jogi és természetes személyek felajánlásai, hozzájárulásai és egyéb, a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek.
10.2. Az Egyesület vállalkozói tevékenységet kizárólag az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, és csak másodlagos jelleggel, közhasznú céljait nem veszélyeztetve folytathat.
10.3. Az Egyesület a bevételeit az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében használja fel.
10.4. Az Egyesület kiadásai a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások.
10.5. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el.
Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség egy beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt legkésőbb március 1-ig, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.
10.6. Az Egyesület az éves beszámoló közzétételével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít a Kszt. 19. §ának (2) bekezdésében meghatározott tartalommal. A közhasznúsági jelentés jóváhagyása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,
10.7. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.
10.8. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

XI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

11.1. Az Egyesület határozatlan időtartamra alakult.
11.2. Az Egyesület megszűnik:
– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
– ha más szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja
– ha a bíróság feloszlatja,
– ha megszűnését a bíróság megállapítja.

XII. NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE, A HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

12.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket az Elnökség tartja nyilván. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről a jegyzőkönyveket le kell fűzni, továbbá a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól külön-külön számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők illetve a döntéstől tartózkodók számát (és ha lehetséges, a személyét).
12.2. A Közgyűlés határozatait az Egyesület az internetes honlapján teszi közzé. Az Elnökség határozatai és az éves beszámolók az Egyesület honlapján közzétételre kerülnek. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről az érdekeltek írásban email utján értesítést kapnak.
12.3. Az Egyesület a működésével kapcsolatos valamennyi iratba való betekintést –
előzetesen egyeztetett időpontban – lehetővé teszi.
12.4. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról internetes honlapján rendszeresen beszámol.
12.5. Az Egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzéteszi. Az Egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet illetve abból a saját költségére másolatot készíthet.
12.6. Az Egyesület ezen Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az MTI országosan elérhető internetes hírorgánuma útján (http://ots.mti.hu/ nyilvánosságra hozza.

XIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989.
évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a
mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Főoldal | Sitemap | Fórum | APYS