Magyar Angol
Üdvözli a www.apiterapia.hu! Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó

Hírlevelek

Feliratkozás hírlevélre


ÉRTÉKEK TÁRA

Szakirodalmi barangolások az apiterápia területén

Az embert évezredek óta megfogja a méhek tisztasága, gyógyító képessége.

Ezen az oldalakon azokat a nemzetközi cikkekben, disszertációkban előforduló eredményeket tesszük közzé idő birtokában zanzában magyarul is, amelyeket megtaláltunk és szabad.

A GMO növények génjei nagyon hamar megjelennek a rovarokban. A teszt során az USA-ban génmódosított táblák közelében szójánál 103 perc alatt, míg kukoricánál 57 percen belül kimutatható volt a GMO protein (Cry3Bb1). (Spencer et.al. 2003.)

 

A virágpor nyomai a székletben. Régóta keressük azon kérdésre a választ, hogy a virágpor elegendő-e az embernek, meg tudja-e e mészteni azt? Ha valakinek van a fenti linkhez hozzáférése, (mert pl. egyetemista) akkor kérjük töltse le pdf-ben, hogy azután magyarra fordíthassuk a lényeget. A pgf-et az alábbi címre várjuk: krj kukac apiterapia pont hu.

Pend és társai rámutanak, hogy létezik egy olyan méhfaj, ahol mér a lárva teljesen megemészti a virágport. [Digestion of Pollen Components by Larvae of the Flower-Specialist Bee Chelostoma florisomne (Hymenoptera: Megachilidae).]

Prof. Dr. Christian Reiter: ENDBERICHT ZUM PROJEKT BIENENGIFT GEGEN ENTZÜNDUNGEN ein Beitrag zur Schaffung wissenschaftlicher Grundlagen für Apitherapeutische Behandlungskonzepte

Klinikai kísérleteket végeztek atekintetben, hogy milyen hatása van a gakori méhszúrásnak az emberre. A célra méhészek és nem méhészek két csoportját vették, ahol az egyik csoportot méhekkel szúratták meg.

Megállapítások:

  • A szervezet cortisol szintjét alapvetően befolyásolta a méhcsípés hatása.
  • A méhészek között a cortisol szint egyenletesebben alakul, mint a nem méhészek között.
  • A méhcsípés a stressz. stb. által megzavart normális napi cortisol folyamatokat helyreállítja, ezáltal az álmatlanságot, alvászavart közvetlenül gyógyítja.

A teljes anyag német nyelven itt található meg.

 

Amtmann, Mária (2009) Különleges fajtamézek botanikai eredetének és illó komponenseinek összefüggése. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Doktori Iskola.

English Abstract Magyar Absztract A teljes disszertáció

A méz, amely az őskor óta szolgál táplálékul az ember számára, manapság a tudományos érdeklődés homlokterébe került. Ennek egyik oka, hogy egyre többen fogyasztanak természetes táplálékokat, így mézet is. Összetételének vizsgálata már ezért sem közömbös. Az érdeklődés másik oka pedig az, hogy a fogyasztásnak ez a fellendülése magával hozta a méz hamisításának, manipulálásának elterjedését is. Erre tág tér nyílik, tekintve, hogy a tudomány mai állása szerint a mézhamisítás bizonyos formáit bebizonyítani szinte lehetetlen. Az ilyen, szinte kimutathatatlan, hamisítások közé tartozik az eredet, elsősorban a virágforrás helytelen feltüntetése. A méznek íze, illata, ásványi anyag összetétele, gyógyhatása, tehát minden olyan kedvező tulajdonsága eredetfüggő, amelyek egyúttal az árát is meghatározzák. A mézzel való manipulációkat korlátozná, vagy akár gátat szabhatna nekik, ha hitelt érdemlően sikerülne bebizonyítani a mézek virág- vagy földrajzi eredetét. Doktori dolgozatomban olyan hazai mézfajtákat vizsgáltam, amelyek mennyiségük, gyógyhatásuk (hárs és aranyvessző), illetve különlegességük (levendula, sóvirág és bodza) miatt tarthatnak számot tudományos érdeklődésre. A cél a fajtamézek aroma-összetételének vizsgálata volt. A mérések egyrészt az irodalomban még le nem írt mézeknek, az aranyvessző, sóvirág és bodza mézének aroma-összetételéről szolgáltattak adatokat, másrészt pedig olyan aroma-vegyületek megkeresését szolgálták, amelyek az adott fajtamézre egyedülállóan jellemzőek. A munkahipotézis az volt, hogy a virág különleges aromavegyületei átkerülnek a mézbe is és ezáltal a méz és a virág kapcsolata bebizonyítható. A fenti elemzés elvégzéséhez olyan extraktum-készítési eljárás kidolgozására volt szükség, amely feltehetőleg jól tükrözi a virágok aromaanyag összetételét, és ugyanakkor alkalmas a virágtól nagyon távoli összetételű mézből is kivonni és kellően feldúsítani a jellemző illékony komponenseket, hogy a fenti összehasonlítás elvégezhető legyen. A kivonatokat gázkromatográfiás elválasztás utáni tömegspektrometriás detektálással vizsgáltam. A felvett kromatogramok kiértékelésére és összehasonlítására a Tanszéken már korábban munkatársi viszonyban kidolgozott módszerünket használtam fel. A hárs, bodza és aranyvessző méz esetében találtam a vonatkozó virágokkal közös marker vegyületeket. Ezek a Tilia esetében a kaporéter, hárséter és a krizantenon. A Sambucus esetében a közös vegyületek közül markernek fogadhatók el a következők: transz-rózsaoxid, hotrienol. A Solidago méz azonosítására alkalmas vegyületek a következők: δ-elemén, β-elemén, α-amorfén, germakrén-D, δ-kadinén. A sóvirág- és a levendulaméz esetében nem volt a méznek és a virágnak olyan közös komponense, amely egyedülálló módon bizonyíthatná kapcsolatukat. Közös komponensek természetesen ezekben az esetekben is megjelennek, ezek azonban a növényvilágban túlságosan gyakori vegyületek, hogysem markerként, eredetbizonyító anyagként számba jöhetnének. Ezeknek a mézeknek az esetében is sikerült azonban kimutatni olyan anyagokat, amelyek más mézekben jelen tudásunk (irodalmi adatok és saját mérések) szerint nem fordulnak elő, ezért azonosításra és eredetbizonyításra alkalmasak. Ezek a következők: Limonium esetén a veridiflorol, atizirén és rimuén, a Lavandula esetén pedig a kaporéter és az 5-izoprenil-2-metil-2-viniltetrahidrofurán I., II. (herboxid I. és II.) Valamennyi vizsgált mézmintában kimutattam hosszú retenciós idejű, nem növényi eredetű, hanem feromon-jellegű vegyületeket. Ezek feltehetőleg a kaptárban mindenütt megtalálható jelzőanyagok származékaiként kerülhettek a mézbe. Ezek, az irodalom által eddig mézben le nem írt vegyületek: (+)-15-hexadekanolid, hexadec-7-én-16-olid, (muszkambrett), (Z)-oktadec-9-én-18-olid, dokozanolid, oxacikloheptadec-8-én-2-on (ambrettolid). A munka során tehát sikerült olyan minta-előkészítési és elemzési módszert kidolgozni, amely az alapját képezheti mézek eredetvizsgálatának, mert kellően érzékeny és ismételhetősége megfelelő. A több évet átfogó mérések szerint a virágok aroma összetétele úgyszólván változatlan, de mézeké sem változik meg olyan alapvetően, hogy a fent leírt felismerés lehetetlenné váljon.

Főoldal | Sitemap | Fórum | APYS